udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
25
találat
lapozás: 1-25
Intézménymutató:
Gabriel Resources/Rosia Montana Gold Corporation /RMGC/
2004. március 17.
A Külügyminisztérium helyettes államtitkára bekérette Románia budapesti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjen a romániai Verespatakra (Rosia Montana) tervezett aranybányáról, jelezte Tóth Tamás külügyi szóvivő márc. 16-án Budapesten. "A magyar diplomácia a nagykövet útján kéri az illetékes román szerveket, hogy nyújtsanak hivatalos tájékoztatást a tervezett aranybányával kapcsolatban, elsősorban a környezetvédelmi kérdésekkel, esetleges környezetvédelmi veszélyekkel kapcsolatban" – mondta Tóth Tamás. Calin Fabian román nagykövet átvette a tájékoztatási kérelmet. Románia évek óta tervezi Verespatakon egy ciános technológiával üzemelő felszíni kitermelésű aranybánya létesítését egy 1997-es koncesszió alapján, amit a Rosia Montana-Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalkozás szerzett meg. Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter 2002-ben azt ígérte, hogy Magyarországot is bevonják a terv elemzésébe. 2000-ben rendkívül súlyos környezeti károkat okozott, hogy átszakadt az Aurul román-ausztrál vegyes bányavállalat nagybányai zagytárolójának gátja, ami ciánnal szennyezte a Szamoson keresztül a Tiszát, majd a Dunát is. /Tájékoztatást kért a magyar külügyminisztérium a verespataki aranybányáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./2004. május 18.
A kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a verespataki bányaprojektet menedzselő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese a napokban bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása. A halasztás a belpolitikával függ össze. A választási évben a szociáldemokrata kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a választások kimenetelét esetleg befolyásolják. A bányaprojektet nem csupán a Verespatakról elköltözni nem akaró lakosság jelentős része, hanem a Román Akadémia, valamennyi romániai történelmi egyház, nemzetközi zöld szervezetek egész sora és 1200 nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ellenezte. A magyar kormány már egy éve kéri a román féltől a helyszíni kiszálláshoz a hozzájárulást. – Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az Országgyűlés két MDF-es képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik máj. 15-én személyesen tájékozódtak a kitermelés helyszínén. Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament szakbizottsága tárgyalja meg ezt a kérdést. /Elhalasztják a verespataki bánya megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2004. május 18.
A kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a verespataki bányaprojektet menedzselő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese a napokban bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása. A halasztás a belpolitikával függ össze. A választási évben a szociáldemokrata kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a választások kimenetelét esetleg befolyásolják. A bányaprojektet nem csupán a Verespatakról elköltözni nem akaró lakosság jelentős része, hanem a Román Akadémia, valamennyi romániai történelmi egyház, nemzetközi zöld szervezetek egész sora és 1200 nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ellenezte. A magyar kormány már egy éve kéri a román féltől a helyszíni kiszálláshoz a hozzájárulást. – Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az Országgyűlés két MDF-es képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik máj. 15-én személyesen tájékozódtak a kitermelés helyszínén. Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament szakbizottsága tárgyalja meg ezt a kérdést. /Elhalasztják a verespataki bánya megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2004. június 12.
Jún. 11-én Verespatakon tartott terepszemlét Persányi Miklós magyar és Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A román fél azt kívánta bizonyítani, hogy a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat egyelőre nem látott hozzá az érckitermeléshez, s hogy ilyen tevékenységet Verespatakon jelenleg kizárólag a régi állami bányaüzem folytat. Persányi a sajtónak elmondta: az RMGC-projekt elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a szennyezés – katasztrófa esetén – folyóvizeken keresztül, 400 kilométer megtétele után a magyar határig eljutna. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél óvatosságát a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai teszik indokolttá. A magyar miniszter rámutatott: egy éve várja, hogy Verespatakra ellátogathasson, s mióta a tárca élén áll, a jelenlegi a harmadik román kollégája, akivel a kérdésről tárgyal. – A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybánya-beruházás egyáltalán nem valósulna meg. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – mondta. A ciántalanítási technológia hatásfoka a műszaki biztonsághoz nem elégséges. Speranta Maria Ianculescu kijelentette: tárcája semmilyen kapcsolatban nem áll az RMGC-vel, amit az is bizonyít, hogy ő a céget látogatása során fel sem kereste. A miniszter asszony úgy vélte, Verespatak jelenleg szennyezésmentes övezet, ahol különleges környezetvédelmi problémák nincsenek. /T. Sz. Z.: Miniszterek Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./2004. július 14.
Júl. 11-12-én kétnapos szemlén járt Verespatakon az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének bizottsága, hogy a helyszínen tájékozódjék a ciántechnológiás aranykitermelésre készülő kanadai–román cég vállalkozásának hatásairól a térség kulturális örökségére. Találkoztak a térségben jelen lévő főbb egyházak képviselőivel is. A régészek erőteljesen tiltakoznak a leletek megsemmisítése ellen. Verespatakon az RMGC félmilliárd dolláros beruházással meg akarja kezdeni Európa legnagyobb arany- és ezüstlelő helyének kitermelését. /Euroképviselők tájékozódtak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2004. szeptember 4.
Az amerikai Newmont Mining Ltd., a világ legnagyobb aranykitermelője közvetetten beszáll az Érchegységben fekvő Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház, valamint a romániai és nemzetközi környezetvédők által hevesen ellenzett vállalkozásába. /Verespatak: beszáll a piacvezető aranykitermelő is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./2005. január 5.
Magyarország támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez. Gyurcsány kifejtette, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövőért viselt közös felelősséget is jelenti. – Ezt a közös felelősséget különösen kiemeli a két országban élő nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk – mondotta. Gyurcsány megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben. Tariceanu megerősítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés. A Demokrata Párt vezetői révén erőteljesen kapcsolódik a verespataki tervhez. 1997-ben ugyanis Radu Berceanu iparügyi miniszter idején adták koncesszióba hárommillió dollárért 25 esztendőre az Erdélyi-érchegységben található úgynevezett aranynégyszöget a kanadai Gabriel Resources Ltd. cégnek, amelyik a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat 80 százalékos tulajdonosa. /T. Sz. Z.: Újra „kormánytéma” lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2005. január 5.
Magyarország támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez. Gyurcsány kifejtette, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövőért viselt közös felelősséget is jelenti. – Ezt a közös felelősséget különösen kiemeli a két országban élő nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk – mondotta. Gyurcsány megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben. Tariceanu megerősítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés. A Demokrata Párt vezetői révén erőteljesen kapcsolódik a verespataki tervhez. 1997-ben ugyanis Radu Berceanu iparügyi miniszter idején adták koncesszióba hárommillió dollárért 25 esztendőre az Erdélyi-érchegységben található úgynevezett aranynégyszöget a kanadai Gabriel Resources Ltd. cégnek, amelyik a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat 80 százalékos tulajdonosa. /T. Sz. Z.: Újra „kormánytéma” lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2005. január 11.
A Greenpeace felszólította a magyar kormányt és Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezzék nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében, jelezte Csáki Roland, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. A Rosia Montana Gold Corporation arra készül, hogy ciánvegyülettel mossa ki az aranyat. A bánya állandó környezeti pusztítást és veszélyt jelentene a környék, Abrudbánya, a Maros völgye és a Tisza folyóra. /Magyarország elveszítheti beleszólását az engedélyezésbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2005. március 3.
A Környezetvédelmi Minisztérium 60 kérdést intézett a kanadai Gabriel Resources vállalathoz, amely a verespataki aranykitermeléssel foglalkozik. A kérdések a kitermelés környezeti, technológiai és archeológiai vetületeire vonatkoznak, azzal a céllal, hogy kiderüljön, milyen negatív hatásokat okozna a kitermelés az ország határain túl. A kérdéseket azt követően fogalmazta meg a magyar fél, hogy a román hivatalosságok felkérték, vegyen részt a projektben. /Hatvan kérdés Verespatak-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2005. június 9.
A verespataki aranykitermelést tervező kanadai–román cég létrehozásával kapcsolatos szabálytalanságokat kezdte vizsgálni a legfőbb ügyészség. Az ügyészek arra próbálnak fényt deríteni, milyen körülmények között jött létre a verespataki aranykitermelést tervező kanadai–román cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). /A verespataki vállalat létrejöttét vizsgálják az ügyészek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2005. június 23.
A gyulafehérvári ítélőtábla megsemmisítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból kivonta a védett területek köréből. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közötti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék. Amennyiben a döntést jogerőre emelkedik, az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné. Korábban a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Tudományos Akadémia, valamennyi történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, továbbá mintegy 600 világhírű tudós. /T. Sz. Z.: Bírói ítélet menti meg Verespatakot? Ismét régészeti védettséget élvez a Kirnyik-havas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2006. február 6.
A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2006. február 7.
Hátborzongató magyar dokumentumfilm az Új Eldorádó, többéves munkával készítette el Kocsis Tibor. A film bemutatója 2005. szeptember 30-án volt, azóta bejárta a Földet, Rómától Los Angelesig, Londontól Szöulig mindenütt sikere volt, díjakkal halmozták el. Felhívta a figyelmet Kelet-Közép-Európa egyik nagy fenyegetésére. Minden idők legnagyobb természeti katasztrófája készül Verespatakon. A föld hatalmas arany- és ezüstkincset rejt. A cianidos technológiát alkalmazó kanadai Rosia Montana Gold Corporation multi cég felvásárol, bontani kezd, holott még nincs végleges engedélye a tervezett aranybánya beindítására. Amennyiben megtörténik a ciános aranykitermelés, az akkor épülő 180 méter magas gát bármikor átszakadhat. /B. D.: Vigyorog Belzebub Verespatak felett. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2006. február 9.
Minden jel arra mutat, hogy a kormány a háttérben kiegyezett a verespataki beruházókkal, s hogy a verespataki aranybányának már csak könnyen elhárító formai akadályai vannak. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) teljes gőzerővel munkálkodik az aranybánya-projekt megvalósításán. A projektet ellenző civil szervezetek – köztük a bukaresti Jogforrás Központ és az elköltözni nem akaró verespataki lakosokat tömörítő Alburnus Maior Egyesület – szerint az RMGC a környezeti hatástanulmányt nem nyújthatja be, mert az annak alapját képező régészeti, illetve területrendezési engedélyt a bíróság jogerősen felfüggesztette. Az RMGC szerint ha a 17–20 éves tervet végrehajtják, abból a román állam egymilliárd dollárt, a kanadai fél pedig ennél valamivel kevesebbet nyerne. A vegyes vállalat eddig 150 millió dollárt költött a beruházásra. Az RMGC a televíziókban, rádiókban és az írott sajtóban átfogó reklámkampányt indított. Sikerült meggyőzniük Traian Basescu államfőt. Nincs az az európai norma, amely az erdélyi embereket az újabb ciános katasztrófáktól megóvhatná. Amíg a képek nyilvánosságra nem kerültek, a nagybányai környezetvédelmi főfelügyelőtől, illetve Máramaros megye prefektusától a bukaresti szakminisztériumig minden egyes illetékes tagadta, hogy akár egyetlen csepp méreg is kikerült volna a rendszerből. Az éppen a tiszai katasztrófa hatodik évfordulóján bekövetkezett újabb nagybányai baleset viszont azt bizonyítja, hogy a Transgold- és az RMGC-féle vállalatok biztonságos üzemeléssel kapcsolatos ígéretei fabatkát sem érnek. A tragédia bármikor bekövetkezhet. /Tibori Szabó Zoltán: Az arany az úr. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8., 9./2006. február 16.
A környezetvédelmi tárca nem foglalhat egyelőre állást a verespataki aranybánya-projekt mellett vagy ellen, mert azt a tervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) még nem mutatta be, s a kanadai-román cég a tervek elbírálásához szükséges környezeti hatástanulmányt sem nyújtotta be – közölte sajtóértekezletén Sulfina Barbu szakminiszter. /Verespatak esélye 50 százalékos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./2006. február 28.
A Román Tudományos Akadémia ismét megerősítette a Verespatakon tervezett aranybánya-kitermelés kapcsán megfogalmazott elutasító válaszát. Az Akadémia szerint az RMGC 17–20 évre tervezett beruházása nem oldja meg a vidék gazdasági és a környék lakosainak szociális gondjait. A román állam évi 40–50 millió dollárra tervezett nyeresége jelentéktelen a terv következményeihez képest. /Újabb akadémiai nem Verespatakra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ 2006. május 19.
Bezárták a verespataki állami aranybányát és a bánya 427 dolgozóját elbocsátják. Románia a 2007-es uniós csatlakozásáig mind a 19 állami tulajdonban álló, környezeti kockázatokat rejtő bányáját bezárja. Ezzel egy időben a magán aranybányát tervező kanadai Gabriel Resources cég beadta a kormánynak a környezetvédelmi hatástanulmányt. Ennek alapján dönt a kormány a kitermelés engedélyezéséről vagy megtagadásáról. A döntés hat hónapon belül várható. /Verespatak: kész a megvalósíthatósági tanulmány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2006. június 19.
Telekeladási kampányt kezdeményez Verespatakon az ide tervezett aranybánya megvalósulása ellen küzdő Alburnus Maior szervezet vezetősége. A helyi lakosok által alapított civil Vanessa Redgrave angol színésznőnek egy négyzetméter telket adományoztak. A számkivetettekért és a hátrányos helyzetűekért kezdeményezett jótékonysági akcióiról is ismert filmcsillag június elején a Kolozsváron rendezett Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál gálarendezvényén jelentette be, hogy a zsűri által neki ítélt életműdíját az Alburnus Maiornak ajánlja. A kolozsvári Nemzeti Színház színpadáról mondott beszédében – amit a román közszolgálati televízió is egyenes adásban közvetített – arra hívta fel a figyelmet, hogy bármely felelőtlenül kihasznált terület nemcsak a környező vidékeket érinti, hanem hosszú távon az egész kontinensre is károsan kihat. Az Alburnus Maior a világhálón keresztül is meghirdeti telekvásárlási kampányát. Hangsúlyozta: bárkinek szívesen eladnak szimbolikus áron egy négyzetméter telket Verespatakon. Azt szeretnék, hogy minél több személyt hátrányosan érintsen a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által kezdeményezett aranybánya. Az eladás előtt azonban minden jelentkező kilétét alaposan ellenőrzik, hogy az eladott telekrész nehogy az RMGC kezére kerüljön. /B. T.: Négyzetméterenként adnák el a verespataki földet. Az Alburnus Maior újabb fronton nyitott háborút az RMGC-vel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2006. június 20.
A Rosia Montana Gold Corporation beadta a környezetvédelmi hatástanulmányt a verespataki bányaberuházással kapcsolatban, közölte Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levélben Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszterrel. A hatástanulmányt a román fél CD-n is elküldte Magyarországnak. A minisztérium a közeljövőben lakossági fórumot kíván szervezni Magyarországon az ügy kapcsán. /Verespatak – megvan a hatástanulmány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2006. június 28.
Renate Weber és a Nyílt Társadalomért Alapítvány nyilvánosan tiltakozott a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatos tervek miatt, mivel úgy vélik: a kifejtés hatással lenne a környezetre, valamint a térség kulturális létesítményeire – tájékoztatott Weber asszony. Ez az állásfoglalás válasz John Aston, az RMGC alelnökének levélére, aki felszólította a szervezetet, mondjon véleményt a befektető által közzétett környezeti hatástanulmányról. Az RMGC szándékai ellen tiltakoztak még a legfontosabb romániai vallási felekezetek képviselői és a Román Akadémia tagjai is. Traian Basescu, megválasztása előtt, 2004. októberében „szükségesnek” vélte a verespataki bányakitermelés megvalósulását. Kijelentését azzal indokolta, figyelembe kell venni az abrudbányai és zalatnai nagy mértékű munkanélküliséget. Habár azóta eltelt két év, s közzétették a környezeti hatástanulmányt, az államfő még mindig nem közölte végleges álláspontját ez ügyben. /Verespatak ellen tiltakozik a Nyílt Társadalomért Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ 2006. július 5.
Verespataki állatokkal és virágokkal gazdagodott az amúgy is tehetős Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, akinek a nevére a Greenpeace Magyarország Egyesület egy négyzetméternyi földet vásárolt a tervezett aranybányának otthont adó Fehér megyei településen. A miniszterelnök Vanessa Redgrave angol filmcsillag után a második személyiség, aki a szimbolikus jelentőségű egy négyzetméternyi terület birtokába juthat. A zöldek ezzel a „csellel” is nehezíteni akarják a Rosia Montana Gold Corporation vállalat dolgát, hiszen minél több tulajdonos rendelkezik Verespatakon telekkel, annál nehezebben valósítható meg az arany- és ezüstkitermelés. Magyarország a beruházás lehetőségének felmerülése óta az egyik leghevesebb ellenzője a ciános technológiát használó aranybánya létesítésének. /B.T.: Gyurcsány, az erdélyi „földbirtokos”.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2006. július 26.
A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmánya ügyében rendezett első nyilvános fórumra Verespatakon került sor július 24-én. Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája elmondta: Verespatakon jelenleg két brit botanikus dolgozik. A hónap végén pedig nagyobb, amerikai és nyugat-európai szakértői csoport utazik a helyszínre. Tagjai két hetet töltenek majd Verespatakon, s a Román Akadémia szakértőivel együtt a toxikológia, a ciánvegyészet, a vízminőség, a régészet és a bányaterv megannyi más szempontjából megvizsgálják a tervezett beruházás várható hatásait. /T. Sz. Z.: Nyugati szakértők vizsgálódnak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Az Alburnus Maior és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni a nyilvános vitasorozat első rendezvényét. A környezetvédők „Véget ért az aranykorszak”, „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát” feliratokkal tiltakoztak az esemény és a verespataki kitermelés ellen. Elsőként John Aston, a Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég alelnöke próbálta megnyugtatni a kedélyeket, de bevezető szavait még nagyobb elégedetlenség fogadta. A verespataki projektet támogató Pro Verespatak Egyesület tagjai tapssal próbálták elnyomni a környezetvédők bekiabálásait. Verespatak község lakossága két táborra szakadt: egyik része támogatja, a másik része pedig ellenzi az aranykitermelést. Augusztus 28-ig további tizenkét helységben szerveznek nyilvános vitát. /Dézsi Ildikó: Verespatakon kezdődött a nyilvános vitasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2006. október 11.
Tagadja a bukaresti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, hogy a magyar szaktárca felkérte a Verespatakra tervezett aranybányaprojekt engedélyezésének megtagadására. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt héten leszögezte: tárcája azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, ne fogadják el a Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat környezeti hatástanulmányát. Persányi mindezt azután közölte, hogy a minisztériuma által felkért szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a beruházók által készített dokumentum alapvetően elfogult, téves alapkövetkeztetéseket, súlyos hiányosságokat és csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. /Rostás Szabolcs: Román–magyar aranybányavita. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 26.
Levélben fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület a Rosia Montana Gold Corporation által Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kapcsán. A civil szervezetek kérik, hogy a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, annak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. /Markótól kérik a verespataki beruházás leállítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
lapozás: 1-25